Apolló, a kölyökkori félős kutyus, egy különleges történettel rendelkezik. Már kis korában is látszott rajta, hogy a világ sokszor ijesztő és zavaró lehet számára. Azonban a sors egy új lehetőséget hozott számára, amikor találtunk számára egy olyan gazdit, aki szeretetteljesen és türelmesen bánt vele.
Ez az időszak, amelyet kamaszkorától felnőtt koráig ebben a családban töltött, jelentősen formálta Apolló személyiségét. Megtanulta, hogy a világ nem csak fenyegető és zavaró hely, hanem tele van szeretettel és törődéssel is. Apolló és új gazdája között erős kötelék alakult ki, amely szinte elválaszthatatlanná tette őket.
Sajnálatos módon családi okok miatt Apollónak újra meg kellett birkóznia a változással, és új gazdát kellett keresni számára. Az új helyzet azonban nem volt könnyű számára. Ezúttal nem a 4 kutyus közötti dinamika vagy a feleség viselkedése okozta számára a problémát, hanem a férj, aki nem tudott megbirkózni Apolló különleges jellemével. Apolló, aki már korábban is megmutatta, hogy hosszú és türelmes folyamat során képes újra bizalmat szerezni és alkalmazkodni, most ismét elveszettnek érezte magát.Sajnálatos módon Apolló újra a menhelyünkre került. A menhelyen gondoskodunk róla, biztosítjuk számára a szükséges gondozást és szeretetet.Apolló története emlékeztet minket arra, hogy minden állatnak és embernek egyedi szükségletei és jellemvonásai vannak. Fontos, hogy megértéssel és törődéssel kezeljük egymást, és keressük azokat a megoldásokat, amelyek segítenek az együttélésben és a harmónia megteremtésében. Apolló példája arra ösztönöz minket, hogy soha ne adjuk fel a reményt, és mindig keressük az utat a szeretet és az elfogadás felé.